
A kantr
A kantr ltalban brbl kszlt szjegyttes, amelynek az a szerepe, hogy a zablt a l szjban tartsa. A lovas a zabla segtsgvel kormnyozza a lovat.
A kantr alapveto alkotrszei:
A tarkszja tarkszj, a l flei mgtt hzd szles borszj, amely a l fejn ktoldalt, kt szjra oszlik. Az egyik
A torokszj a l torka alatt fut, s oldalt egy csattal rgzl. Ez megakadlyozza, hogy a homlokszj lecssszon a l flrol. A megosztott tarkszj msik vgei a l kt pofacsontja mellett hzdnak, s hozz kapcsoldnak a
Pofaszjakazok a rvid szjak, amelyek a zabla karikihoz vannak erstve, hogy a zabla l szjban maradjon. A fejrszt ltalban homlokszjjal rgztik, amelynek mindkt vgn hurok van.
OrrszjakA klnbz orrszjak ms s ms szerepet tltenek be. A npszer orrszj egy szles brszj, amelyet nhny centivel a pofacsont alat rgztenek.
A hannoveri orrszjA hannoveri orrszj keskeny szj a zablakarika al erostve. Az a szerepe, hogy csukva tartsa a l szjt, ami ezltal nem tud harapni.
A Kineton orrszjA Kineton orrszj (ktoldalt egy-egy fmhorgos orrszj) komolyabb eszkz. Nyomst gyakorol a zablra s a l orrra.
Kantrszrakkszljenek ers brbl, s szlessgk akkora legyen, hogy knyelmesen tarthassuk a keznkben. A kantrszrak prban vannak, s klnfle csatokkal erstik a zablakarikhoz. A lovas felli vgkn kapoccsal zrdnak.
A zablk
A zabla a l szjnak als rszn fekszik, az als nynek azon a rszn, ahol nincsenek fogak. Leggyakrabban a csikzablt alkalmazzk, ami llhat egyetlen fm- vagy gumirdbl, vagy lehet kzpen csukls. Nmelyik csikzabln, hossz fggleges fmdarabok vannak mindkt oldalon, ezeket plcknak nevezik. Brmilyen zablt hasznlunk, alapvet fontossg, hogy illeszkedjk a l szjhoz. A zabla mrett a szjrsz szlessge hatrozza meg, amely kismret pnik esetben 10cm, lovak esetben pedig 15cm vagy annl is szlesebb.

|