Az andalz
|
Fajtanvjegy
Hazja: Spanyolorszg, Andalzia
Marmagassga: 155-165 cm
Szne: leginkbb szrke, de pej s fekete is lehet, a srga s a tarka nem megengedett
Klleme: kifejez arc, a profil egyenes, vagy enyhn kosfej, termszetes feligazodottsg, jl izmoltsg, kvadratikus testfelpts
Termszete: bartsgos, tanulkony, temperamentumos, de szeret dolgozni is
|
|
|
ltalnos lers
Az andalz a barokkos fajtk kz tartozik. Megnyer kls, elegancia jellemzi. Mozgsa tetszets, akcis, dinamikus, de inkbb flfel irnyul, ellenttben a modern sportl nyjtott, trlel vgtjval. Feje nagy, szeme ber, nyaka szpen velt, magasan illesztett, martjka nem kifejezett. Az egsz testre, gy a htra is jellemz a jl izmoltsg. A vgtagok stabil alakulsak, szrazak, a csd nem lehet tl hossz. Fara kerek, farka ds, mlyen tztt. Jellegzetessge a hossz, selymes tapints, hullmos srny s farokszrzet.
|
Trtnete
Eredete a VIII. szzadra vezethet vissza. Kllemn rezhet a mr lovak hatsa, de kereszteztk az arab hdtk ltal behozott berber lovakkal is. Az 1400-as vek vgtl karthauzi szerzetesek vettk t a tudatos tenysztst hrom, dlnyugat-spanyolorszgi kolostorban. Ezt tekinthetjk az "igazi htaslnak", mivel a fajta kialaktsnak clja a spanyol nemesek elegns htaslval val elltsa volt. A korai idkben a legtbb kirlyi udvar tartott bellk nhnyat reprezentatv htaslnak. De nem csak htaslknt, hanem helybli fajtk nemestsre is hasznltk. Alapt fajtja a lipicai, a npolyi, kladrubi s frederiksborgi lovaknak. Emellett valamennyi amerikai fajta visszavezethet az andalziaira.
|
|
|
A fajta hasznlata
Majdnem mindenki szmra idelis l az andalz. Egyes egyedei gyermeklnak, msok hobbilnak, megint msok versenyezni alkalmasak. Lehet hasznlni akr fogatban is. Sporttrsknt leginkbb az ugrsportban s a djlovaglsban felel meg. Tallkozhatunk vele lovas bemutatkon s cirkuszokban is. Manapsg jra kezdik virgkorukat lni, az j, "barokk divatnak" ksznheten. Sok hobbilovas egyszeren temperamentuma s termszet adta feligazodottsga miatt kedveli, mivel ezek taln a legelegnsabb htaslv teszik. lnk vrmrskletk ellenre knnyen fegyelmezhetk, jl irnythatk, gondozjukkal benssges kapcsolatot alaktanak ki. A tartssal s a takarmnyozssal szemben nem ignyesek
| | | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
