A r�gebbi nyergek:

Ezek a nyergek mint l�tszik a k�pen a maiakhoz k�pest el�g furcs�k. Ez az�rt van mert r�gen nem a m�ra m�r megszokott b�rb�l , hanem f�b�l k�sz�ltek ez�rt  l�nyegesesen k�nyelmetlenebbek lehettek( �s ebben �lve is harcoltak!).

A mai �s a r�gi nyereg �sszehasonl�t�sa:

(ez a nyereg nem a legr�gebbi fajt�k k�z�l hanem m�r a honfoglal�s kor�b�l sz�rmazik)

A honfoglal� magyarok lova kb. 140 cm marmagass�g�, z�m�k testalkat� �llat volt. Sz�ne f�leg fak�, eg�rfak�, �s pej lehetett. A kalandoz� hadj�ratokkal kapcsolatos adatokb�l arra k�vetkez-tethet�nk, hogy ez a jelent�ktelen k�lsej� l� b�mulatos menet-teljes�tm�nyekre volt k�pes.
A k�z�pkorban feltehet�leg ez a kis test�, de igen er�s, f�rge �s roppant kitart� l�t�pus adta az orsz�g l��llom�ny�nak d�nt� t�bbs�g�t. A honfoglal� magyarok �ltal a K�rp�t-medenc�be behozott l�t�pust legal�bb a XII. sz�zadig idegen fajtabe�t�s n�lk�l teny�sztett�k.

A l�teny�szt�s orsz�gos jelent�s�g�re sz�mos Csik�-, L�-, M�n- el�tag� f�ldrajzi n�v is utal (pl. Csik�spuszta, Csik�st�tt�s, L�k�t, L�r�v, Lovas, Lovasber�ny, Lovasfok, Lov�szi, Lov�szhet�ny, Lov�szpatona, M�nf�csanak, M�ntelek). A magyar l� mint hadm�veleti eszk�z ir�nt �vsz�zadokon �t jelent�s k�lf�ldi kereslet mutatkozott. A l�kivitelt m�r a X. sz�zadban is v�mokkal szab�lyozt�k, Szent L�szl� �s K�nyves K�lm�n t�rv�nyei pedig megtiltott�k. Anjou uralkod�ink �s M�ty�s idej�ben viszont rengeteg lovat vittek ki olasz �s francia f�ldre, s annak csak I. Ul�szl�, majd II. Lajos ism�telt tilalmi rendeletei vetettek v�get.