�ltal�nos le�r�s

T�ncol� l�nak is nevezik. Mozg�s�ra jellemz�ek a magasra emelt mells� l�bak. A fajt�nak velesz�letett k�pess�ge a h�rom alapj�rm�d mellett a paso. Ennek sor�n l�bait a poroszk�l�s l�bsorrendj�ben emeli, (azonos oldali l�bak egyszerre emelkednek el a talajt�l) de h�ts� l�baival m�lyen maga al� l�p, a mells�ket pedig magasra emeli. Ez a lovas sz�m�ra k�nyelmes, a n�z�k fel� l�tv�nyos �s a l� is el�g sok�ig tudja ezt a j�rm�dj�t tartani. A l� maga rendk�v�l megnyer� k�llem�. Feje kicsi, egyenes profil�. Nyaka er�s, magasan illesztett, fara sz�les, kerek. L�bai szab�lyos �ll�s�ak, pat�i kem�nyek. Biztos l�p�s� kitart� fajta, �ppen ez�rt k�l�n�sen hegyes terepen kedvelik.

T�rt�nete

Sz�rmaz�sa spanyol eredet� lovakra vezethet� vissza, melyek a XVI. sz�zadban spanyol h�d�t�k k�zvet�t�s�vel ker�ltek D�l-Amerik�ba. Teny�szt�s�t k�l�nleges j�rm�dj�nak meg�rz�se vez�relte, melyet 1534-t�l kezdtek tudatosan meg�rizni.

A fajta haszn�lata

K�l�nleges j�rm�dja miatt a show m�sorokban biztos helye van, de ugyan�gy t�rsat tal�lnak benne a hobbi-, t�ra- �s t�vlovasok is.